Üzenőfal
Veszprémből szeretnél Békéscsabára 2 raklap (a raklap 1,52 t) térkövet szállítatni, lehetőleg visszfuvarban.
Tel.: 06-30-2000736
Keller Zsuzsa
10.16. 17:49
Keller Zsuzsa
Tisztelt Fuvarozók!

Javasoljuk, hogy ajánlatuk közzétételekor tartózkodjanak a "bárhonnan-bárhová" beírásától, mert így kevésbé eselyés, hogy megtalalják azok, akik konkrét településen keresnek szállító partnert.
11.16. 16:30
Horváth István

Adatvédelmi nyilatkozat

 

A Média Teher Kft az alábbi Adatvédelmi Törvény szerint kezeli a birtokába kerülő adatokat.

Adatvédelmi törvény
1992. évi LXIII. törvény
a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról

Az Országgyûlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekû adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvetõ szabályokról a következõ törvényt alkotja:

A kihirdetés napja: 1992. november 17.
A törvény módosító szövege átvezetve a módosított jogszabály szövegébe.

I. fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja
1.§ (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekû adatokat mindenki megismerhesse.

(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedni.

(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelõre együttesen lehet megállapítani.

Értelmezõ rendelkezések
2.§ E törvény alkalmazása során
1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megõrzi e minõségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;
2. különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyõzõdésre,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett elõéletre
vonatkozó személyes adatok;
3. közérdekû adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, a személyes adat fogalma alá nem esõ adat;
4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyûjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;
b) adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek végrehajtásához alkalmazott módszerektõl és eszközöktõl, valamint az alkalmazás helyétõl.
5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetõvé teszik;
6. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetõvé teszik;
7. a) adatkezelõ: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetõleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelezõ adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelõt az adatkezelést elrendelõ törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg;
b) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely az adatkezelõ megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.
8. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;
9. jogszabály: a törvény, az 1.§ (1) bekezdése, a 6.§ (1) bekezdése, a 12.§ (1) bekezdése, a 24.§, a 25.§ és a 28.§ (2) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is.

A 2.§ 3. pontja az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 2. pontjával megállapított szöveg.
A 2.§ 4. pontja az 1999. évi LXXII. törvény 1.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2.§ 7. pontja az 1999. évi LXXII. törvény 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

II. fejezet
A személyes adatok védelme
Adatkezelés
3.§ (1) Személyes adat akkor kezelhetõ, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

(2) Különleges adat akkor kezelhetõ, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b) a 2.§ 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvetõ jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bûnmegelõzés vagy a bûnüldözés érdekében törvény elrendeli;
c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.

(3) Törvény közérdekbõl - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

(4) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.

(5) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

4.§ A személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fûzõdõ más érdekek, ideértve a közérdekû adatok nyilvánosságát (19.§) is, nem sérthetik.

Adatfeldolgozás
4/A.§ (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelése vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelõ határozza meg. Az adatkezelési mûveletekre vonatkozó utasítások jogszerûségéért az adatkezelõ felel.

(2) Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetõleg az adatkezelõ által meghatározott keretek között felelõs a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozó nem vehet igénybe.

A 4/A.§ és a címe az 1999. évi LXXII. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége
5.§ (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhetõ, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

(3) Kötelezõ adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekbõl lehet elrendelni.

6.§ (1) Az érintettel az adat felvétele elõtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelezõ. Kötelezõ adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelõ jogszabályt is.

(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatot kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésrõl való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létezõ adatkezelésbõl továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételérõl.

A 6.§ (2) bekezdése az 1999. évi LXXII. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.

Az adatok minõsége
7.§ (1) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek és ha szükséges idõszerûek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

(2) Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása
8.§ (1) Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különbözõ adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni az ugyanazon adatkezelõ, valamint az állami és az önkormányzati szervek által kezelt adatok összekapcsolására is.

Adattovábbítás külföldre
9.§ Személyes adat az országból - az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - külföldi adatkezelõ részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt lehetõvé teszi, feltéve hogy az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelõnél minden egyes adatra nézve teljesülnek.

Adatbiztonság
10.§ (1) Az adatkezelõ, illetõleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(2) Az adatokat - kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minõsített adatot - védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetõleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen.

A 10.§ az 1999. évi LXXII. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.

Az érintettek jogai és érvényesítésük
11.§ (1) Az érintett
a) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérõl (12. és 13.§), valamint
b) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését (14-16.§).

(2) Az adatvédelmi nyilvántartásba [28.§ (1) bek.] bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet. A kivonatért díjat kell fizetni.

12.§ (1) Az érintett kérelmére az adatkezelõ tájékoztatást ad az általa kezelt, illetõleg az által megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl (székhelyérõl) és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás - és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség - idõtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás idõtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.

A 12.§ (1) bekezdése az 1999. évi LXXII. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

(2) Az adatkezelõ köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idõ alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthetõ formában megadni a tájékoztatást.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérõ a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelõhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

13.§ (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelõ csak akkor tagadhatja meg, ha azt a 16.§-ban meghatározott esetekben a törvény lehetõvé teszi.

(2) Az adatkezelõ köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.

(3) Az elutasított kérelmekrõl az adatkezelõ az adatvédelmi biztost évente értesíti.

14.§ (1) A valóságnak meg nem felelõ adatot az adatkezelõ helyesbíteni köteles.

(2) A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett - a 11.§ (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint - kéri;
c) az adatkezelés célja megszûnt.

(3) A törlési kötelezettség - jogellenes adatkezelés kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári õrizetbe kell adni.

15.§ A helyesbítésrõl és a törlésrõl az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellõzhetõ, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

16.§ Az érintett jogait (11-15.§) törvény az állam külsõ és belsõ biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bûnmegelõzés vagy bûnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekbõl, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozhatja.

Bírósági jogérvényesítés
17.§ (1) Az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelõ ellen a bírósághoz fordulhat.

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelõ köteles bizonyítani.

(3) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelõ székhelye van. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelõt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére kötelezi, illetõleg az adatvédelmi biztost arra kötelezi, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintést tegye lehetõvé.

(5) A bíróság elrendelheti ítéletének az adatvédelmi nyilvántartásba történõ bejegyzését, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett, e törvényben védett jogai megkövetelik.

Kártérítés
18.§ (1) Az adatkezelõ az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelõ felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelõ mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ.

A 18.§ (1) bekezdése az 1999. évi LXXII. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

III. fejezet
A közérdekû adatok nyilvánossága
19.§ (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elõsegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A 19.§ (1) bekezdése az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 1. pontjával módosított szöveg.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé vagy más módon hozzáférhetõvé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévõ adatfajtákra és a mûködésükrõl szóló jogszabályokra vonatkozó - adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhetõ, nyilvános adat.

A 19.§ (2) bekezdésének utolsó mondata az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 3. pontjával megállapított szöveg.

(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetõvé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévõ közérdekû adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adott törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alapján minõsített adat, továbbá, ha a közérdekû adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény
a) honvédelmi;
b) nemzetbiztonsági;
c) bûnüldözési vagy bûnmegelõzési;
d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekbõl;
e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra;
f) bírósági eljárásra tekintettel
korlátozza.

A 19.§ (3) bekezdésének felvezetõ mondata az 1998. évi LXXX. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi LXXX. törvény 4.§-a.
Lásd: 1999. évi I. törvény 3.§ (2)-(3) bekezdése.
Lásd: 6/1999. (III.26.) Nemzetközi szerzõdés (Magyar Közlöny 1999. évi 25. sz. 1760. oldal.

(4) Az (1) bekezdésben említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggõ személyes adata a közérdekû adat megismerését nem korlátozza.

(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a belsõ használatra készült, valamint a döntéselõkészítéssel összefüggõ adat a keletkezését követõ harminc éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetõje e határidõn belül is engedélyezheti.

A 19.§ (4)-(5) bekezdése az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 4. pontjával megállapított szöveg.

20.§ (1) A közérdekû adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelõ szerv a kérelem tudomására jutását követõ legrövidebb idõ alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthetõ formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrõl annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmezõ másolatot kérhet.

(2) A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezõt.

(3) A közérdekû adat közléséért az adatkezelõ szerv vezetõje - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg. A kérelmezõ kérésére a költség összegét elõre közölni kell.

(4) A 19.§ (1) bekezdésében említett szervek évente értesítik az adatvédelmi biztost az elutasított kérelmekrõl, valamint az elutasítások indokairól.

21.§ (1) Ha a közérdekû adatra vonatkozó kérését nem teljesítik, a kérelmezõ a bírósághoz fordulhat.

(2) A megtagadás jogszerûségét és megalapozottságát az adatot kezelõ szerv köteles bizonyítani.

(3) A pert a megtagadás közlésétõl számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(5) Az egész országra kiterjedõ hatáskörû szerv ellen indult per a megyei (fõvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a megyei bíróság székhelyén lévõ helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az adatközlést nem teljesítõ szerv székhelye (mûködési helye) alapítja meg.

(6) A bíróság soron kívül jár el.

(7) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelõ szervet a kért közérdekû adat közlésére kötelezi.

22.§ E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelû nyilvántartásból történõ - külön törvényben szabályozott - adatszolgáltatásra.

IV. fejezet
Az adatvédelmi biztos és az adatvédelmi nyilvántartás
Adatvédelmi biztos
23.§ (1) A személyes adatok védelméhez és a közérdekû adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyûlés adatvédelmi biztost választ azok közül az egyetemi végzettségû, büntetlen elõéletû, kiemelkedõ tudású elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkezõ magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet érintõ eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentõs tapasztalatokkal rendelkeznek és köztiszteletnek örvendenek.

(2) Az adatvédelmi biztosra - e törvényben foglalt eltérésekkel - az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

24.§ Az adatvédelmi biztos
a) ellenõrzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabály megtartását;
b) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket;
c) gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetésérõl.

25.§ (1) Az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének és a közérdekû adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit. Javaslatot tesz az adatkezelést és a közérdekû adatok nyilvánosságát érintõ jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi az ilyen jogszabályok tervezetét. Kezdeményezheti az államtitokkörben, valamint a szolgálati titokkörben meghatározott adatfajták szûkítését vagy bõvítését.

A 25.§ utolsó mondata az 1995. évi LXV. törvény 32.§-ával megállapított szöveg.

(2) Az adatvédelmi biztos a jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelõt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. Az adatkezelõ haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, és errõl 30 napon belül írásban tájékoztatni az adatvédelmi biztost.

(3) Ha az adatkezelõ a jogellenes adatkezelést nem szünteti meg az adatvédelmi biztos tájékoztatja a nyilvánosságot az adatkezelés tényérõl, a kezelõ személyérõl és a kezelt adatok körérõl.

26.§ (1) Az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelõtõl minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, és az összes olyan iratba betekinthet, adatkezelést megismerhet, amely személyes vagy közérdekû adatokkal összefügghet.

(2) Az adatvédelmi biztos minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik.

(3) Az államtitok és szolgálati titok az adatvédelmi biztost e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezõek. Az államtitkot vagy szolgálati titkot érintõ adatkezelés esetén az adatvédelmi biztos jogait csak személyesen, vagy az általa kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenõrzésen átesett munkatársai útján gyakorolhatja.

A 26.§ (3) bekezdése az 1999. évi LXXII. törvény 7.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minõsítését - a nemzetközi szerzõdés alapján keletkezett minõsített adatok kivételével - indokolatlannak tartja, a minõsítõt annak megváltoztatására vagy a minõsítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minõsítõ 30 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el.

A 26.§ (4) bekezdése az 1998. évi LXXX. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi LXXX. törvény 4.§-a.
Lásd: 1999. évi I. törvény 3.§ (2)-(3) bekezdése.
Lásd: 6/1999. (III.26.) Nemzetközi szerzõdés (Magyar Közlöny 1999. évi 25. sz. 1760. oldal.

27.§ (1) Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekû adatok megismeréséhez fûzõdõ jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban.

(2) Az adatvédelmi biztoshoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelentõt a közérdekû bejelentõvel azonos védelem illeti meg.

Adatvédelmi nyilvántartás
28.§ (1) Az adatkezelõ köteles e tevékenysége megkezdése elõtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni
a) az adatkezelés célját;
b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját;
c) az érintettek körét;
d) az adatok forrását;
e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját;
f) az egyes adatfajták törlési határidejét;
g) az adatkezelõ, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységét.

A 28.§ (1) bekezdésének g) pontja az 1999. évi LXXII. törvény 7.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) A jogszabályban elrendelt adatkezelést a szabályozás tárgya szerint illetékes miniszter, országos hatáskörû szerv vezetõje, illetõleg a polgármester, fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke köteles bejelenteni a jogszabály hatálybalépését követõ 15 napon belül.

(3) A nemzetbiztonsági szervek az adatkezelésük célját és jogalapját jelentik be.

29.§ (1) Az adatkezelõ az elsõ nyilvántartásba vételkor nyilvántartási számot kap. A nyilvántartási számot az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor fel kell tüntetni.

(2) A 28.§ (1) bekezdésében felsorolt adatok megváltozását 8 napon belül be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak, és a nyilvántartást megfelelõen módosítani kell.

30.§ Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely
a) az adatkezelõvel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza;
b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belsõ szabályai szerint történik;
c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megõrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;
d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatását célzó és nyilvántartó adatokat tartalmaz;
e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza;
f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy - külön törvényben meghatározottak szerint - az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;
g) a sajtótörvény hatálya alá tartozó társaságok és szervek olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységüket szolgálják;
h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra;
i) az adatkezelõtõl levéltári kezelésbe került át;
j) a természetes személy saját célját szolgálja.

A 30.§ i) pontja az 1995. évi LXVI. törvény 36.§ 1. pontjával módosított szöveg.

Adatvédelmi iroda
31.§

A 31.§-t az 1994. évi LXXV. törvény 3.§-a hatálytalanította.

V. fejezet
Különleges rendelkezések
Személyes adatok feldolgozása és felhasználása kutatóintézetben
32.§ (1) Tudományos kutatás céljára felvett vagy tárolt személyes adat csak tudományos kutatás céljára használható fel.

(2) A személyes adatot - mihelyt a kutatási cél megengedi - anonimizálni kell. Addig is külön kell tárolni azokat az adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az kutatás céljára szükséges.

(3) A tudományos kutatást végzõ szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha
a) az érintett abba beleegyezett, vagy
b) az a történelmi eseményekrõl folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.

VI. fejezet
Záró rendelkezések
Módosuló jogszabályok
33.§ A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 83.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A számítógéppel vagy más módon történõ adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fûzõdõ jogokat nem sértheti."

Hatálybalépés
34.§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követõ 6. hónap elsõ napján lép hatályba.

(2) A törvény III. fejezete (19-22.§) a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

(3) A törvény IV. fejezete (23-31.§) az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba.

35.§ (1) Ahol e törvény törvényben való szabályozásáról rendelkezik - a (3) bekezdése, 4.§-a és a 13.§ (1) bekezdése kivételével - a törvényi szabályozást 1992. december 31-ig kell elõkészíteni.

(2) Az adatkezelésekkel összefüggõ jogi iránymutatások e törvény kihirdetése után nem alkalmazhatók.

36.§ (1)

A 36.§ (1) bekezdését az 1994. évi LXXV. törvény 3.§-a hatálytalanította.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor létezõ adatkezeléseket az adatkezelõk az adatvédelmi biztos megválasztását követõ 3 hónapon belül kötelesek az adatvédelmi nyilvántartásba jelenteni.